Ha szeretnél egy kicsit kikapcsolódni ,lazítani vagy csak szeretnéd élvezni az RSD-n való hajózást , akkor a legjobb helyen vagy!

Ráckevei Dunaág Állat Világa

A nád állatvilágánál fontosabb a víz állatvilága, főként a halak nagy sokasága. Tavasz és ősz idején a tengerből sokfélék rajzanak a Dunába roppant mennyiségben. Ezek a halak elsőrendű minőségűek s húsuk kiválóan jó. Közöttük a viza a legnagyobb s van köztük 600 kg-os is; ikrájából a Kilia mentén fekvő Valkovban kaviárt készítenek.A tavakban és erekben feltűnően sok a garda, továbbá a fehérhúsú süllő, valamint a ponty. Ez utóbbi rendkívül nagyra megnő és hemzseg a régi tengermaradványokban, melyeket az odavezetett Dunavíz segítségével édesvizűvé tettek. A Duna vize táplálékban dús; a planktont fejleszti, de lassan feltöltögeti a mélységeket.Egyáltalában a halászat, mióta a delta tavait sótalanították, rendkívül kifejlődött. Évenként többmint 3 millió kg halat fognak ki, melyből majdnem 2 millió kg a ponty. A halaknak csak kis részét adják el nyersen. Nagyobb részüket besózzák és füstölik s így kerülnek a piacra.Ami a delta embervilágát illeti, nem tekintve a kis Szulinát, mely a Dunaág jobb partján, a torkolatnál elnyúló kikötőváros, magán a deltán a víz fölé emelkedő zátonyokon csak nyomorult falvak vannak, melyekben főként halászok laknak. Egyszerű, kezdetleges életet élő emberek, kik a legszükségesebb fölszerelésüket is jóformán maguk állítják elő. Néhol a rétek közelében pásztortanyák létesültek.

Üdvözlünk a Ráckevei Duna Ágon

Azt gondolhatnók, hogy a Duna, deltáját is, mint a Nílusét, termőfölddé lehetnek átalakítani. Azonban a Duna-delta még nem eléggé érett. Előbb föl kellene iszapoltatni, hogy a földmívelés birtokába vehesse. És ez a feliszapoltatás lassú folyamat, mely a halászattal kapcsolatos művelet.
A delta világa főként a madarak nagy változatosságával tűnik ki. Nemcsak a középeurópai közönséges vízimadarak, hanem a ritkább fajok, kócsag és a flamingó is megtalálhatók itt. A vízimadarak a nád közt fészkelő- és búvóhelyet találnak, a vízből pedig táplálékukat halásszák ki. Benardzik bécsi tudós szerint a Dunadelta madárvilága változatosabb, mint a Nílusé. A vadászoknak bő alkalmuk van itt, hogy szenvedélyüket kiélhessék.De nemcsak a vízimadarak lepik el a deltát; a költözködő madaraknak is útjába esik ez a terület és pihenőhelyül kívánkozik. Az észak felé vonuló vándormadarak tavasszal itt töltenek el egy rövid időt s a delta bőséges táplálékot nyujt nekik. Ősszel a délfelé vonuló madársereg állapodik meg és nyüzsgésével, kiáltozásával és énekével valami különös hangulatot kelt a szemlélőben.

A fejlettebb községek a delta mellett épültek; így a már említett Valkov a dunadeltai halkereskedelem és halfeldolgozás egyik gócpontja. Továbbá Kilia, Izmael és Tulcsa említhető meg. A tulajdonképem tengermelléki kikötőhelyek, Galac és Braila városok, már a deltán kívül, messzebb fekszenek.
A delta tehát sivár és majdnem lakatlan terület, mely rejteget ugyan titkos természeti szépségeket s a növény- és állatvilág búvárai sok érdekes adatot gyűjthetnek itt, de egyhangú s részben egészségtelen mocsár, mely nagyobb emberi településre egyelőre alkalmatlan.

A Ráckevei Duna

A Ráckevei Dunaágról:

A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba. A ráckevei Duna-ág 57,3 km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m³.A víz betáplálása a mellékágba a Duna folyamból történik a Kvassay-zsilipen keresztül, évente 550-750 millió m³ mennyiségben. A Duna-ág vízszintjét a vízfolyás végén lévő Tassi-zsilip szabályozza, így a két műtárgy között 10-30 cm vízszintkülönbség adódik, szemben a közel természetes folyású nagy Duna 4-5 méterével. A Duna-ágban a víz sebessége 0,2-0,4 km/h, üzemszerű vízpótlás esetében nyáron 1,5-2,5 hét alatt, télen 3-5 hét alatt cserélődik ki a mellékág vize.